Carl amolyan öntörvényű igazságosztó, egy balul elsült akció után leküldik "pihenni" a Q-ügyosztályra ahol eddig le nem zárt ügyeket kell szelektálni. Ehhez kap egy partnert is Assad személyében, aki amúgy pont Carl ellentéte, a két teljesen eltérő jellemű zsaru tehát kénytelen együtt dolgozni. Hamar rá is akadnak egy gyanúsnak tűnő öngyilkossági ügynek elkönyvelt esetre a múltból amely még mindig aktuálisnak tűnik.
A film szépen halad a műfajban kitaposott úton, amivel nincs is baj, szépen működik itt is. Az atmoszférára nem lehet panasz, a film hangulata tükrözi azt a nyomottságot amit a főszereplőink is éreznek. Azonban van egy két üresjárat a filmben amikor csak úgy vánszorog, de szerencsére ilyenből kevés van csak és ezt is csak a két szereplő jellembeli különbsége szüli, ami azért valljuk be elég klisés húzás. Tipikusan a mufurc és jó fej zsaru kapcsolatának a bemutatása, eleinte nem jönnek valami jól ki aztán ahogy csorog a film a kapcsolatuk is elmélyül. Szóval ez a sablon sem feltétlen volt jó választás, de azért a sztori viszi a hátán.
A színészekre megint csak nem lehet panasz mindenki, Nikolaj Lie Kaas és Fares Fares a rendőrök szerepében jó választásnak bizonyultak, de Mikkel Boe Folsgaard alakítása volt a leglátványosabb a beteg tesó szerepében.
Nem váltotta meg a világot a film, de tisztességes munkát kaptunk hamisítatlan európai hangulattal amit azért érdemes megnézni.
6/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése