2014. január 27., hétfő

You're next [2011]

Egy újabb tucathorror, amiket úgy gyártanak futószalagon manapság, mintha nem lenne belőlük egy tucatnyi. Már rég elvesztettem a hitemet a horror műfajjal szemben, mert évente elég maximum két ujjam ahhoz, hogy megszámoljam az értékelhető alkotásokat.



Pedig az alapötlet bármennyire is lerágott csont, abszolút eladható lenne. Adott egy szép nagy család, szülőkkel, raklapnyi gyerekkel, baráttal,barátnővel akik leruccannak egy szerény weekend házba, hogy eltöltsenek egy hétvégét együtt. De, mint tudjuk ez túl szépen hangzik, hogy így is legyen. A házat kívülről megtamadjak es elszabadulnak az indulatok, urrá lesz a pánik. Láttuk már ezt párszor ugye? 

Mégis nem az alapötlettel van a baj, sokkal inkább annak kivitelezésével. Ahogy azt ilyenkor megszokhattuk a szereplők olyan szinten hülyék, hogy az a nézők számámára szinte fizikai fájdalommal jár. Csapdába estünk a házba, az emeleten megijesztenek. Mit csinalok ilyenkor? Logikus módon nem szólok a többieknek, hogy van fennt valaki, hanem sikítozva kifutok a hàzból az ellenség karjaiba. És ilyen baromságból akad bőven a filmben. Persze főhősnőnk sokkal talpraesettebb, ő ilyen igazi apás gyerek volt aki mindenhez ért ami barkácsolás, meg nem az a városi lány akinek a barátja gondolta eddig. Meglepő... Persze nem hiányozhat az állakat mágnesként padlóhoz szegező fordulat a filmből, amit a film 20. percében le lehet szűrni.

Minden bugyutaságával együtt egyszer megnézhető, ha nincs más, de tényleg csak akkor, ha nagyon nincs mit nézni és álmosak is vagytok.

5/10



2014. január 21., kedd

Jagten/The Hunt [2012]

Miközben Hollywood gyártja a giccses, selejtes drámákat tonnaszámra, kevés minőségi produkciót kapunk  évről évre a belefektetett pénzhez és a mennyiségükhöz képest, addig itt vannak a dánok és mindig megmutatják h kevés pénzből, több profizmussal, hogy lehet IGAZI drámát csinálni.





Főszereplőnk egy teljesen átlagos középkorú férfi, aki egy óvodában dolgozik. A gyerekek és a szülők is szeretik, megbecsülik. Az eddigi nyugodt élete azonban egy buta hazugságtól egy pillanat alatt megváltozik, pedofíliával vádolja őt az egyik óvodás. 

A gyerekek sose hazudnak, hangzik el a filmben. Sajnos vannak akik ezt el is hiszik. Mit lehet tenni ilyenkor, mikor a barátaid, akinek a gyerekeire vigyázol nap mint nap és hirtelen úgy néznek rád mint egy állatra? Kirekeszt a társadalom, egy gyermek szava miatt amit nem is tudnak alátámasztani. Mindenki akivel valaha is jóban voltál úgy néz rad mint egy szörnyetegre. Mindezt egy aprócska visszafordíthatatlan gyermeteg hazugságnak köszönhetően. Ilyenek az ember, naiv hiszékeny, rosszindulatú.

A film hihetetlenül nyomasztó tud lenni, konkrétan felőrli az ember idegeit , hogy milyenek az emberek. Láthatjuk ahogy egy ártatlan élete darabokra hullik, elveszti becsületét. Persze, ahhoz, hogy ennyire átéljük a főszereplő drámáját nélkülözhetetlen Mads Mikkelsen remek játéka. Nem véletlen hazája legelismertebb színesze.

Számomra az utóbbi évek egyik  leghatásosabb drámája a Vadászat, olyannyira, hogy napok után is ott motoszkál a fejemben és meg mindig képes feldühíteni.

8/10




2014. január 20., hétfő

Fracture [2007]

Ryan Gosling és Sir Anthony Hopkins egy filmben? Ez már rossz nem lehet. Egy sokak számára feledésbe merült film ez, ráadásul méltatlanul, mert így évek múltán visszatekintve és mindkettejüknek volt már jobb filmje, de nem pörög a nyelvünk ha fel kéne sorolnunk az elmúlt évekből igazán izgalmas, hasonló kategóriáju filmeket. Meg amúgy is így együtt emlékezetessé tették ezt is.



Hopkins menetrendszerűen itt is a negatív karakter szerepében lubickol, aki tudomást szerez arról, hogy a  feleségének viszonya van. Mivel ezt nem viselte valami jól golyót repít a nő fejébe. Itt kapcsolódik be a filmbe Ryan Gosling karaktere a fiatal feltörekvő ügyvéd, aki már fél lábbal az új munkahelyén rendezgeti az irodáját. Utolsó "sima" ügyként megkapja a feleségét lelövő Hopkinsot. Van pisztoly van bizonyíték, nem lesz nehéz ügy. Persze semmi nem olyan sima, mint amilyennek elsőre tűnt. Itt elindul a játék az ügyvéd és a vádlott között.

Mindkét színmész remekül hozza a saját szerepüket, de a film legjobb jelenetei egyértelműen azok amikor egyszerre vannak a képernyőn. Remek nézni ahogy, Hopkins próbálja húzni az eleinte érdektelen Goslingot, aki az idő elteltével egyre jobban beleássa magát az ügybe és mindent kockára téve próbálja rács mögé juttatni.

Aki még nem látta a filmet és a műfaj kedvelője az mindenképpen pótolja be, mert az utóbbi években nem bővelkedünk e témában jó filmekkel.

8/10 




Fruitvale Station [2013]

Egyre több a minőségi low-budget film. Túlnyomó részben drámák és ez mindenképpen örvendetes dolog, hisz jó látni, hogy nem kell 100 000 000 $ ahhoz, hogy láthassunk egy jó filmet. Nyilván nem dobunk hátast a vizuális effektektől és nem AAA-s színészek munkálkodnak ezekben a projektekben, de mindent lehet kompenzálni. Gondolom azt már mondanom se kell, hogy TRUE STORY!


Van itt nekünk minden ami egy drámához kell. Igaz történet, rasszizmus, pénzügyi gondok, fiatalon gyerekvállalás, meg ami csak kell. A film egy fiatal fekete srác egy napját meséli el, aki éppen próbálja rendbe hozni az elbaltázott életét.

Igazából nem tudnék említeni semmi igazán kiemelkedőt a filmből, nem mutat semmi újat. Ennek ellenére mégis hamar elröppent az amúgy is rövidke játékidő, mert ugyan nem újít semmit, de amit csinál azt jól csinálja a film. A végén pedig a "katarzis" sem marad el. Az utolsó képsorokat nézve megdöbbenünk, hogy ilyen egyáltalán, hogy fordulhat elő. Szomorú dolog, hogy elkészült ez a film és még szomorúbb, hogy igaz.

7/10



2014. január 14., kedd

Machete Kills [2013]

Az első Machete a maga módján szórakoztató volt, tele volt hibával(de főként hülyeséggel), ennek ellenére tudtam szeretni. Most itt van a második rész és...

Bár ne lenne itt. Mindenben visszalépést jelent az első részhez képest. Egyszerűen nem tudtam élvezni a filmet, annyira bugyuta és értelmetlen, hogy az már tényleg sok. A karaktereket nem éreztem különösebben viccesnek. A játékidő is el lett túlozva. Mégis van valami pozitívum a filmben, nemmás, mint Charlie Sheen az elnök szerepében és Mel Gibson, mint a film gonosza. Igazából nem is értem, hogy miért adták a nevüket az egész projekthez.

4/10


Captain Phillips [2013]

Eljutottam odáig, hogy bepótoljam a tavalyi év 1000. "based on true story" felirattal villogó filmjét. Nem arról van szó, hogy besokalltam már tőlük, mert ezidáig meglepően jó filmeket szállítottak a valóságban megtörtént esetek. Mindenesetre érdekes, hogy egyre több az álomgyárban a remake, az igaz történet, a képregény adaptáció és egyre kevesebb az új ötletekkel és eddig nem látott történetekkel ellátott film.



Szóval vissza az alanyunkhoz. A Philips kapitány jó film. Még úgy is, hogy az elvárásaim felfokozódtak hála a késői megtekintésemnek, mert ugye eljutottak hozzám is a dicsőítő kritikák, az Oscarral kapcsolatos pletykák, meg amit csak sodort a hype özön. 

2009-ben Szomália partjaitól nem messze néhány kalóz megtámadta a  Maersk Alabamba nevű amerikai hajót. A támadás során túszul ejtették Richard Phillips kapitányt is, akit vaskos váltságdíj ellenében szerettek volna csak elengedni. Szegény kalózok nem tudták, hogy mi történik azokkal akik a dicső Amerika fiait veszélynek teszik ki, a választ gondolom mindenki tudja. És lényegében ez volt kicsivel több, mint 2 óra. 

Mint tudjuk a történet nem a képzelet szüleménye, ezért csak igazán a kötelező bevezetés után kezd sziporkázni a film. Onnantól viszont végig fenntartja az érdeklődésünket a film, érezzük a feszültséget mindkét oldalon. Vannak ugyan lassabb percei a filmnek, de azt is olyan feszültséggel éljük meg, mintha folyamatosan pörögnének a képkockák. Ez pedig a rendezést dicséri, Paul Greengrass a Bourne filmekkel már megmutatta, hogy nem kell őt félteni, ha feszültségről, vagy az izgalmak fokozásáról van szó.

Na és akkor a lényeg, az pedig nem más, mint a színészek. A kalózok oldalán a teljes hitelességről a számomra és szerintem mások számára is teljesen ismeretlen Barkhad Abdi gondoskodik, de a társaival sem volt gond, ők is hitelesek voltak. Ez annak a remek húzásnak köszönhető, hogy nem színészekről beszélünk jelen esetben, hanem egyszerű helyi emberekről, akik igazán hitelesen hozzák a szerepüket. Akitől pedig nem lehetett elvenni a showt az Tom Hanks. Nem mintha ez olyan meglepő lenne, nem ma kezdte a szakmát és nem is akármilyen alakításokkal örvendeztetett bennünket. Sok helyről hallottam, hogy élete alakítását nyújtotta amit sokáig nem értettem, hogy miért mondanak, mert jó volt, de nem hengerelt le. Egészen az utolsó 5 percig. Amit a film végén művelt az zseniális volt, hihetetlenül játszotta el a sokkos állapotban lévő kapitányt ami biztos, hogy nem lehetett könnyű.

Egy remek film kerekedett ki a foglyul ejtett kapitány történetéből, ami nem reformálta meg ugyan a filmtörténelmet, de hála a precíz rendezésnek és a színészek kiváló teljesítményének sokáig emlékezetes marad számunkra.

8/10



2014. január 11., szombat

Carrie [2013]

Carrie, Carrie, Carrie. Kapufa a javából. Lehetett volna ebből akár egy jó film is, de valami hiányzott. Valami plusz ami kiemeli a Hollywood által évente kiköpött maszlagból. Nem olvastam Stephen King regényét és nem láttam a 76"-os filmet, de ha azok is ilyen kaliberűek, akkor....


Carrie nem egy szokványos lány. Nem mondhatjuk, hogy túl népszerű lenne az iskolában, osztálytársai nap, mint nap megalázó szituációkba hozzák és tanárai sem tudnak rajta igazán segíteni. Tovább bonyolítja a helyzetet az anyjával való különös kapcsolata, és a benne dúló elnyomott harag az őt ért sérelmek miatt, ami különös dolgokat eredményez a környezetében.

A film a színészeket tekintve abszolút rendben van Julianne Moore jól hozza a beteges anya szerepét, de talán kijelenthetjük, hogy a legmegnyerőbb alakítás Chloë Grace Moretz nevéhez fűződik. Fiatal kora ellenére már rengeteg helyen láthattuk őt és mindenhol megállta a helyét, valószínű, hogy hallunk még róla. Szóval mi is itt a baj? A film horror műfajt tekintve nem rövid a maga 100 percével, de mégis mintha nem tudták volna rendesen elmesélni ezt a történetet. A bevezetés szokatlanul hosszúra sikeredett, ennek következményeképp borzasztóan összecsapottnak éreztem a végkifejletet. 

Abszolút egypatronos film a Carrie, amíg tartott szódával elment, de miután vége és felfogjuk a látottakat, inkább innánk valami töményet, hogy elviselhetőbb legyen a tény, hogy elpuskáztak egy horrort ami jól is elsülhetett volna.

5/10

 

2014. január 8., szerda

Pacific Rim [2013]

 A tavalyi év blockbuster szezonjában érkezett az ügyeletes agysejteket ugyan nem megtornáztató azonban a szemet kiakasztó látványorgia a Pacific Rim ami nem ígért sokat,de amit vártunk azt megkaptuk.



2020-ban kapcsolódunk be az eseményekbe mikor is latjuk, hogy a Földet több ponton is hatalmas szörnyek úgynevezett Kaijuk ostromolják. Az emberek a sok rájuk mért csapás után, hogy feltudják venni a harcot. Kifejlesztik a Jagert ami egy emberi irányítás által vezérelt óriás robot. Hatalmas robotok vs mégnagyobb szörnyek? EPIC !?

És itt lehet beszélgetni a történetről, a karakterekről és az őket megformáló színeszek teljesítményéről, de felesleges, mert nem egy új sci-fi klasszikus születésének lehetünk tanúi. Itt mindenki csak asszisztál és a látvány a főszereplő. Márpedig akkor a főszereplő alakítása Oscar díjat érne, de komolyan a látvány az földbe döngöl. Nem tudom milyen lehetett moziba nagy vásznon, de eltudom képzelni, mert az otthoni 3D is hatalmas élmeny volt.

Mindent összevetve kellemes kikapcsolódás a Pacific Rim, igazi popcorn mozi egy tűrhető történettel és orbitális látvánnyal. 

6/10 





Jackass Presents: Bad Grandpa [2013]

Hello Johny Knoxville vagyok és ez itt a Bad Grandpa. Akár így is indíthatna a film. Knoxville fogta és kivette a Jackassből ismert grandpa karaktert és mondhatjuk, hogy adott neki egy sztorit.


Nem tette rosszul, mert a Jackassbe is feküdtek a poénok azokba a jelenetekbe mikor feltűnt az öreg. A "történet" szerint Irvingnek meghal a felesége és ez a tény láthatóan nem szegi kedvét, sőt újra szabadnak érzi magát és szeretné ezt kihasználni. Ahogy az lenni szokott mindig kell valami bonyodalom, ami itt az unokája Billy személyében jelenik meg, akit el kell juttatnia az apjához.

A film erre az utazásra épül és tulajdonképpen ezért mondhatjuk, hogy ez egy roadmovie. Végigkísérhetjük az útjuk során milyen baromságokat csináltak és milyen kínos szituációkba keveredtek. A poénokkal igazából nem volt gond, sokszor tényleg lehetett hangosan nevetni, de aki nem szereti ezt a fajta "alpári" humort az itt sem fog jól szórakozni.

Összességében nem volt ez egy rossz próbálkozás, de nem fogunk róla évek múltán is beszélni., mint egy Jackassről, mert ez nem volt olyan bevállalós és gusztustalan ami talán nem is akkora baj.

6/10


2014. január 5., vasárnap

Disconnenct [2012]

Igencsak aktuális témát boncolgat Henry Alex Rubin filmje. A XXI. századra elértük azt, hogy az életünk kütyüktől függ és az egész életünk egy nyitott könyvvé avanzsálódhat, ha nem vigyázunk. Online beszélgetünk ismerőseinkkel, online vásárolunk és online fizetünk mindenért. Persze mindenki csak legyint egyet, amikor ezekről a problémákról hallunk, mert ugye velünk semmi sem történhet meg.



A történet három szálon fut, három különböző, de mégis hasonló problémákkal foglalkozó szálon.

 Az egyik ilyen szál egy fiatal srácról szól aki élő webkamerában tesz meg bármit bárkinek aki hajlandó fizetni az ilyesfajta szórakozásokért. A srác történetében egy feltörekvő riporternő látja meg a lehetőséget és próbál ütős sztorit készíteni belőle. Számomra ez volt a legérdektelenebb rész a három közül, de sajnos nagyon is reális.

A második vonalon egy fiatal párt ismerhetünk meg akiknek az amúgy sem gond nélküli életüket, nyomorítja meg egy csaló aki minden pénzüket és adatukat ellopta az interneten keresztül.

A harmadik, és talán legérdekesebb cselekményszál pedig szintén egy olyan témát mutat be ami a fiatalok körében elég divatos, bár nem kéne, hogy az legyen. Két 15 éves fiú néz ki magának egy különc srácot akinek egy kamuprofilt létrehozva egy lány nevében írogatnak. Egyértelműen a filmnek ez a része hozza a legtöbb fordulatot és drámát.


A film végén nem mondom, hogy elállt a lélegzetem, de egy elég korrekt és drámai befejezést kaptunk . Amit még külön megjegyeznék az a soundtrack, lehet, hogy csak nekem ütött ennyire, de tényleg remekül választották és időzítették a zenéket a filmbe.  

Igazából mindenkinek tudnám ajánlani a filmet, mert tényleg nagyon aktuális és felnyithatja talán néhány ember szemét. Nem feltétlenül egy többször nézős darab, de elsőre a megfelelő hatást mindenképpen eléri.

8/10




2014. január 4., szombat

Best of 2013

Kicsit megkésve ugyan, de elkészítettem a saját szubjektív listámat a tavalyi év legjobbjairól. A lista írásakor egy nagy problémám akadt, nem volt szerencsém a sokak által az év filmjének kikiáltott Gravitációhoz. Így látatlanba is azt mondom, hogy előkelő helyen végzett volna a listámban Alfonso Cuarón filmje és nemcsak, mert hallom a róla érkezett pozitív visszajelzéseket, hanem azért, mert 2013 pár igazán kiemelkedő alkotást kivéve gyenge év volt filmes szemmel.

Itt pedig a lista:


10.  Fast 6

Ez a film tulajdonképpen a Gravitáció hiánya miatt kerülhetett be a listámba és talán Paul Walker iránti kis elfogultságom miatt is. Amit viszont nem lehet elvenni a filmtől az a látvány és a hangulat. Ez a film nem mozgatja meg az agyunkat. Nem magad elé meredt szemekkel jössz kifele menet a moziból amikor vége, de amíg tart szórakoztat mégpedig nem is kicsit és talán ezért szeretjük annyian a szériát.


9. Pain & Gain

Számomra abszolút meglepetés volt ez a film. Michael "CGI áradat" Bay megmutatta, hogy tud még ő, ha akar. A film a 90-es években játszódik és néhány testépítőről szól. A film másik meglepő tényezője, hogy Dwayne Johnson színészkedik, na nem kell megijedni nem fogunk találkozni a nevével az Oscar gálán, de nagyon jól hozta a nagy "amerikai álom" után sóvárgó kondis tuskót. Jah és igaz történet!




8. Stoker 

Különös film a Stoker, de mit várunk Chan-wook Parktól  az Oldboy rendezőjétől. Már az első snittnél rájövünk, hogy ez más lesz, mint amit megszoktunk és pont ettől remek ez a film. Olyan atmoszférája van ami képes beszippantani már a film elején, ebben segédkezik a briliáns operatőri munka és a remek színészi játék is. Számomra egyértelmű, hogy itt a helye a listámon.


7. This is the End

Avagy Seth Rogen és bandája megőrül. Nálam az év vígjátéka egyértelműen, de azt is megértem, ha valaki 10 percig sem bírta. A történet szerint James Franco házibulijában elszabadul a pokol, szinte szó szerint és a magukra maradt ripacs sztárok próbálnak túlélni. A film amúgy egy görbetükör, saját magukat parodizálják a sztárok és ez teszi igazán viccessé a filmet.


6. The Hobbit: The Desolation of Smaug

A második Hobbit film igazából nem okozott semmiféle meglepetést. Ugyan azt a színvonalat hozta, mint az előző se többet, se kevesebbet. Peter Jackson tudja, hogy hogy kell egy 250 oldalas könyvből 9 óra vizuális orgiát csinálni.A Gyűrűk Ura szintjére nem érnek fel a Hobbit filmek, de bőven szerethetőek és újra Középföldén érezhetjük magunkat ami elég ahhoz, hogy itt legyen.



5. Prisoners

Az elmúlt évek egyértelműen legjobb krimije lett a Prisoners, ezzel igazából nem mondtam nagyot. Utoljára a Zodiac volt az a film ebben a műfajban ami odaszegezte az embert a székhez rendesen, de a Prisoners szerintem még annál is jobb. Jah és abba is Jake Gyllenhaal volt a főszereplő aki természetesen itt is remekel csakúgy, mint Hugh Jackman. A műfaj kedvelői közül aki még nem látta az mindenképp pótolja.



4. Rush

Azt hiszem valami ilyesmi filmre már minden Forma-1 rajongó vágyott rég óta. Hihetetlen, hogy egy olyan sztoriból amit ismerünk, tudjuk mi a végkimenetele, hogy tudott Ron Howard ennyire izgalmas, tanulságos filmet készíteni. Ami egészen biztos, hogy segítségére voltak a színészek is. Chris Hemsworth hitelesen hozza az életet lazán vevő pilótát, de az ász a Niki Laudát alakító Daniel Brühl, zseniális amit művel a vásznon. A filmet annak is nyugodt szívvel merem ajánlani akit hidegen hagy az autósportok világa.



3. The Place Beyond the Pines

Nem titkolom Ryan Goslinggal elfogult vagyok kicsit, mert ő a kedvenc színészem, de az, hogy ez a film ilyen előkelő helyen szerepel a listámon annak ehhez semmi köze. Derek Cianfrance a Blue Valentinenal bebizonyította, hogy érdemes odafigyelni rá. Itt pedig emeli a tétet, mert ez a film fantasztikus lett. Ryan Gosling és Bradly Cooper játékában nincs kivetni való, de az igazán zseniális a filmben az a történetvezetés. Többet nem is mondok aki nem látta nézze meg.



2. Django Unchained 

Quentin Tarantino. E név hallatán van pár ember aki összeráncolja a homlokát, de a legtöbbeknek,- köztük nekem is- széles mosoly ül ki az arcán, mert zseniális filmeket készített nekünk. És igen, megint megcsinálta. Visszahozta Christoph Waltzot és bedobta mellé jokernek Leonardo DiCapriot, ami remek döntésnek bizonyult. Tipikus Tarantino megspékelve egy kis westernnel és rabszolgasággal. Hajszállal maradt le az első helyről.



1. The Wolf of Wall Street 

Könyörgöm, ha idén nem kap DiCaprio Oscar díjat az Akadémia húzza le a rolót nyugodtan. Nem mondhatom, hogy az első percben megvett volna az alakításával, mert már a trailerbe megtette. Ez a film is igaz történet, úgy látszik idén divatos volt a true story, nem véletlen az élet a legjobb forgatókönyv író. Martin Scorsese elhozta nekünk az év szerintem legjobb filmjét, ami végig pörög és ez 3 órás játékidőnél elég nagy szó. A színészekre felesleges kitérni, mert mindenki, de tényleg mindenki nagyon rendben van. A legjobb az egészben, hogy ez a 3 óra úgy telik el, hogy közbe nem akarok pislogni se és mikor vége van legszivesebben kezdeném elölről.