2014. január 14., kedd

Captain Phillips [2013]

Eljutottam odáig, hogy bepótoljam a tavalyi év 1000. "based on true story" felirattal villogó filmjét. Nem arról van szó, hogy besokalltam már tőlük, mert ezidáig meglepően jó filmeket szállítottak a valóságban megtörtént esetek. Mindenesetre érdekes, hogy egyre több az álomgyárban a remake, az igaz történet, a képregény adaptáció és egyre kevesebb az új ötletekkel és eddig nem látott történetekkel ellátott film.



Szóval vissza az alanyunkhoz. A Philips kapitány jó film. Még úgy is, hogy az elvárásaim felfokozódtak hála a késői megtekintésemnek, mert ugye eljutottak hozzám is a dicsőítő kritikák, az Oscarral kapcsolatos pletykák, meg amit csak sodort a hype özön. 

2009-ben Szomália partjaitól nem messze néhány kalóz megtámadta a  Maersk Alabamba nevű amerikai hajót. A támadás során túszul ejtették Richard Phillips kapitányt is, akit vaskos váltságdíj ellenében szerettek volna csak elengedni. Szegény kalózok nem tudták, hogy mi történik azokkal akik a dicső Amerika fiait veszélynek teszik ki, a választ gondolom mindenki tudja. És lényegében ez volt kicsivel több, mint 2 óra. 

Mint tudjuk a történet nem a képzelet szüleménye, ezért csak igazán a kötelező bevezetés után kezd sziporkázni a film. Onnantól viszont végig fenntartja az érdeklődésünket a film, érezzük a feszültséget mindkét oldalon. Vannak ugyan lassabb percei a filmnek, de azt is olyan feszültséggel éljük meg, mintha folyamatosan pörögnének a képkockák. Ez pedig a rendezést dicséri, Paul Greengrass a Bourne filmekkel már megmutatta, hogy nem kell őt félteni, ha feszültségről, vagy az izgalmak fokozásáról van szó.

Na és akkor a lényeg, az pedig nem más, mint a színészek. A kalózok oldalán a teljes hitelességről a számomra és szerintem mások számára is teljesen ismeretlen Barkhad Abdi gondoskodik, de a társaival sem volt gond, ők is hitelesek voltak. Ez annak a remek húzásnak köszönhető, hogy nem színészekről beszélünk jelen esetben, hanem egyszerű helyi emberekről, akik igazán hitelesen hozzák a szerepüket. Akitől pedig nem lehetett elvenni a showt az Tom Hanks. Nem mintha ez olyan meglepő lenne, nem ma kezdte a szakmát és nem is akármilyen alakításokkal örvendeztetett bennünket. Sok helyről hallottam, hogy élete alakítását nyújtotta amit sokáig nem értettem, hogy miért mondanak, mert jó volt, de nem hengerelt le. Egészen az utolsó 5 percig. Amit a film végén művelt az zseniális volt, hihetetlenül játszotta el a sokkos állapotban lévő kapitányt ami biztos, hogy nem lehetett könnyű.

Egy remek film kerekedett ki a foglyul ejtett kapitány történetéből, ami nem reformálta meg ugyan a filmtörténelmet, de hála a precíz rendezésnek és a színészek kiváló teljesítményének sokáig emlékezetes marad számunkra.

8/10



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése