2014. március 17., hétfő

ArlingtonRoad [1999]

Azért durva belegondolni, hogy ez a film a 9/11 előtt készült. Teljesen más most értékelni, mint a megjelenésekor, hiszen azóta történt egy, s más a világban ugye...


Michael Faraday egyedül neveli fiát miután felesége, aki az FBI -nak dolgozott egy bevetésen életét vesztette. A történtek miatt teljesen úrrá lett rajta a paranoia, ami a szomszédba újonnan költözött család iránti gyanakvását eredményezi. Főleg a családfőre Oliverre gyanakszik a legjobban, hogy nincs rendbe körülötte minden. Megszállottsága miatt minden erejével próbálja kideríteni az igazságot.

Az igazat megvallva nem pont ilyen filmre számítottam, nem tudom, hogy miért, de valami Disturbiára hajazó dolgot vártam. Azért az alapok hasonlóak, rövid bevezetés után már érezhetjük, hogy valami nem stimmel. A filmnek ezen részével nincs is gond, sőt, mikor láthatjuk Michaelt nyomozni a szomszéd múltjában az tényleg jóra sikeredett, egyre inkább meg akarjuk tudni mi is, hogy mit titkolhat vajon. Csakhogy amikor elérünk oda, hogy megtudjuk mi is az igazság, valahogy nem üt akkorát, persze benne volt már a levegőben, lehetett sejteni a dolgokat, de valahogy ez a része a filmnek nem lett túl érdek feszítő. Ellenben a végével, giccs mentes, szinte letaglózó a befejezés ami azért nagy dolog, mert biztos vagyok benne, hogy ma már nem sok film merné meghúzni ezt a végére.

A két főszereplővel nem volt gond, jók voltak, de nem ez volt egyiküknek sem életük alakítása, sem Jeff Bridgesnek, sem Tim Robbinsnak.

Sokat gondolkodtam a pontszámon, végül a befejezés miatt jó szívű voltam vele. Amúgy, ha nincs semmi új akkor simán meglehet nézni, ha valaki még nem látta, mert azért kétlem, hogy megnézném még egyszer.

7/10


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése